A kelták nem hagytak ránk a világ teremtéséről szóló mítoszt. A kolostorokban élő szerzetesek a VI. és a VII. század végén nem csak lejegyezték az ír történeteket, hanem átszínezték, hogy jobban beletudják illeszteni a keresztény hagyományt. Így lett az íreknek is Ádám az ős apjuk. A következő századokban a hagyomány újraírása, ami végül XII. században a Leabhar Gabhála Éireann, közismertebb nevén Hódítások könyve-című műben ért csúcspontjára, ami Írország meghódításáról szól, ami messzi mitikus időkbe kalauzol minket.

Első honfoglalás

Az első bevándorlásra a Vízözön előtt kerül sor. Nép nevét Caesair-ol kapta, aki Noé fiának, Bithnek egyik lánya. A vízözön során Fintan kivételével valamennyien elpusztultak. Fintan századokat élt meg, lazac, sas, héja alakjában tanúja volt a további hódításoknak.

Második Honfoglalás

A következő honfoglaló nép Partholónok voltak. Partholón, akiről a nép nevét kapta, az egyik szemét egy csatában elvesztette, és ez nem mutatott jó fényt az országra nézve. Négy síkságot alakított ki irtással, előtte csak egy volt az országban, és az ő idejében hét tó is keletkezett. Sok mesterséget és szokást ő vezetett be: uralma alatt épült az első vendégfogadó, ekkor főztek először sört, és mezsert, ekkor vezették be a kezesség vállalás intézményét, ők vadásztak, halásztak és főztek először húst. Partolón megvívott a Fomoire- ként ismert démoni lényekkel (egyszemű, egykezű, egy lábú óriások); ez volt az első csata Írországban. Végül népével együtt pestis pusztította el.

Harmadik Honfoglalás

A harmadik hódítást Nemed vezette. Az ő idejében négy tó és tizenkét síkság keletkezett. Ők voltak azok, akik neveket adtak a helyeknek. Nemed halalála után népe a Fomoire uralma alatt élt és minden évben november elsején, Samhain ünnepén, gabonája, teje és gyermekei két harmadát fel kellett áldozni a rá kivetett sarc fejében.
Elkeseredésükben végül felkeltek uraik ellen és megtámadták szigetre épült erődjüket, de mind össze egyetlen csónakra való ember élte túl a csatát. Ők harmincan, ahányan maradtak, kétfelé váltak; egyik részük görög földre ment, majd visszatértek Írországba Fir Bolg néven.

Negyedik Honfoglalás

Fir Bolg nép Lughnasadkor lépet ír földre. Ők osztották öt részre az országot, és alapították meg a tartományokat. Az öt tartomány a következő: Ulster, Leinster, Munster és Connacht –ezek a négy égtájat képviselik, valamint Meath, az ország közepe körül elterülő rész. A Fir Bolg vezette be a királyságot és a királyság szentségét. Az egyik király, Eochaidh mac eirc, az igazságos uralkodó mintaképe volt: „Uralkodása alatt nem esett eső csak harmat hullott; nem múlt el év aratás nélkül. Az ő idejében a hamisságot kiűzték Írországból, és ő volt az első aki megteremtette a jog uralmát”.

Ötödik Honfoglalás

A következő honfoglaló a Tuatha Dé Danann, „Danu Istennő Népe”. A druidák művészetét és a mágiát a világ északi szigetein tett utazásaik során sajátították el. Négy talizmánt hoztak magukkal; Fál kövét, ami felsikoltott, ha törvényes király lába tapodja, Lugh örökké győzelmeskedő lándzsáját, Nuada kardját, amely elől senki sem menekülhet és Dagda üstjét, amely elöl senki sem állhat fel a nélkül, hogy jól lakott volna. Érkezésükkor a Fir Bolg néptől azt követelték, hogy ütközzenek meg velük, vagy adják át a királyságot. De a Tuatha Dé népe se élvezte sokáig az uralmát, hamarosan az ősi ellenséggel, a Fomhoire- ral kellett csatába szállnia.

Másofik Magh Tuired-i csata
Az első Mag Tuitedi csatában, amelyben legyőzték a Fir Bolg népét, Nuadha, a Tutha Dé nép királya, elvesztette fél karját, és mivel a királyság ősi fogalmával összeegyezhetetlen volt a testi fogyatékosság, másnak kellett helyébe lépnie. Első pillantásra különösnek tűnik, hogy a választás ép Bresre, a „ Szépre” esett, akinek az apja Elatha, a Fomhoire nép királya volt, ő azonban anyjának rokonai között, Tuatha Dé nép körében nevelkedett fel. Bres uralma hamarosan elnyomássá vált, és az ország lakossága Fomhoire királyainak jobbágya lett. A Dagdát arra kényszeríttették, hogy a földet túrja és erődöt építsen Bresnek, Oghmának meg rőzsét kellett gyűjtenie. Bresből ráadásul hiányzott valami ami valódi királyra jellemző- a nagylelkűség. A Tuatha Dé nép főnökei arról panaszkodtak, hogy „fegyvereiket nem kente meg zsírral és bár gyakran jártak nála, tőle elmenőben leheletük nem volt sörszagú.” Amikor Bres nem illendőképp látta vendégül Coirbre –t, a Tuata Dé nép költőjét, a költő bűbájos gúnyirattal válaszolt –első varázs erejű költeménnyel, s ettől kezdve „Bresre csak is romlás várt”. Tuata Dé nép vezetői azt követelték Brestöl adja át másnak a királyságot, mire Bres útnak indult, hogy a Fomhoire néptől hadat hozzon a maga megsegítésére.
Ez alatt Dian Cécht, a felcser, ezüstből készült kart készített Nuandának, aki ily módon visszaszerezte korlátlan uralmát. Mikor mindenki Nuada visszatérését ünnepelte, különös harcos kért bebocsátást a város kapuinál, ő volt Lugh. Kapuőr nem akarta beengedni Tarába, ha csak nem jártas valamilyen mesterségben. Lugh ekkor sorolni kezdte miben járatos, kapuőr csak nevetett rajta Tuatha De Dannan mindezt tudja. És akkor Lug azt üzente, hogy állítson ki olyan embert a népből, aki egyszerre járatos valamennyi mesterségben. A király nem tartotta sokra a jövevényt, és a legjobb táblajátékost küldte hozzá, de Lug minden csatát megnyert. Nuada ekkor magához hívatta az ifjút, bölcseknek fenntartott székre ültette. Lug irányításával megkezdődtek a csatára az előkészületetek. Minden mesterség mesterembere felajánlást tett. Amikor összecsaptak mind két oldalon hatalmas mészárlás kezdődött. Tuatha De sebesültjeit és halottjait, egy kútba dobták, ahol varázslattal feltámasztották őket. Lúg megölte a rontó szemű Balart, és a Fomoriakat örökre kiűzték az országból. Brest foglyul ejtették, de megkímélték életét, mert elmondta mikor jön a szántás, vetés és az aratás ideje.

Hatodik Honfogalás

Míl fiai Írország délnyugati részén szálltak partra. Tuatha Dé Danan legyőzése után Míl fiai elindultak Tara felé. Ezután két nagy csata követte egymást, amelyben mind két fél használta varázstudományát. A legyőzött Tuatha a föld alá húzódott. Végül békét kötöttek.