A fonalat fogjuk hüvelyk és mutatóujjunk közé úgy, hogy az ujjak lefelé álljanak! Természetesen a jobbkezesek az ingát jobb kezükkel, a balkezesek bal kezükkel kezeljék. A csukló a könyökhöz viszonyítva mindig legyen egy kicsit lejjebb! Próbáljuk meg lazán tartani kezünket, ne feszítsük meg izmainkat! Kezdetben a kéz igen hamar elfáradhat, ilyenkor a könyökünket nyugodtan megtámaszthatjuk egy asztal szélén, ha van rá lehetőségünk. Viszont soha se támasszuk meg fáradt kezünket a másik kezünkkel, ugyanis ilyenkor a két kezünk ellentétes pólusa miatt rövidzárlatot okozunk, és lehetetlenné válik a mérés. A másik kezünkre különben is szükségünk lesz: ez lesz a "vevőantennánk".
A következő lépés az ingával való "kapcsolat" felvétele, azaz a kapott válaszok értelmezésének "megbeszélése". A hallgatólagosan elfogadott nézetek szerint, az ingának jobbra, azaz az óramutató járásával megegyező irányban való körkörös forgó mozgása a feltett kérdésünkre való "igen" választ jelzi. Pár radiesztéza ezen kívül még "igen" válasznak fogadja el a testére merőleges egyenes vonalú lengést is. A fentiekből következik, hogy az ingának balra, az óramutató járásával ellentétes irányban való körkörös forgó mozgása a feltett kérdésünkre való "nem" választ jelzi. Ugyan így elfogadható "nem" válaszként a testünkkel párhuzamos (jobbra-balra) való egyenes vonalú lengés is. Az ellipszis alakú forgó mozgás, illetve a nem teljesen merőleges, illetve a nem teljesen párhuzamos lengés viszont több dolgot is jelenthet: lehet az is, hogy az általunk feltett kérdés nem egyértelmű (általában ebből adódik a legtöbb félreértés), de jelentheti a "talán" vagy az "esetleg" válaszok valamelyikét is. Tehát ha ilyen jellegű választ kapunk, akkor próbáljuk meg kérdésünket pontosítani egészen addig, amíg konkrét választ nem kapunk. Ha majd nagyobb gyakorlattal rendelkezünk, ezek a számunkra most nem igazán értelmezhető válaszok is értelmet nyerhetnek. Végeredményben a fentiektől eltérő válaszokat is "megbeszélhetünk" az ingával, de ezek általában végzetes félreértésekhez vezethetnek.
A kérdéseinket semmiféleképpen se hosszú, összetett mondatokban fogalmazzuk meg, s ügyeljünk arra, hogy a feltett kérdések megválaszolhatók legyenek egyszerű "igen"-el vagy "nem"-el. Pl. kerülendők az "Igaz, hogy nem nyerhetek a lottón?" típusú kérdések. Mivel állítás és tagadás is van benne, vajon mi is lesz rá a válasz? Hogyan is kell majd értelmezni az "igen", és hogyan is a "nem" választ? Nem is beszélve arról, hogy a kérdés a jövőt feszegeti, amit tudvalevőleg nem mérhetünk ki!
Munkáink során megfigyelhetjük, hogy egyszer könnyebben, egyszer nehezebben "érkezik" a válasz. Sőt lesznek olyan napok is, amikor egyáltalán nem érkezik válasz. Tudomásul kell vennünk, hogy ez így van rendjén, és soha se erőltessük a dolgot. A megfigyelések szerint ezek a "csöndes" napok a radiesztéza bioritmusának, valamint a Hold állapotának függvényei. Ne feledjük azt sem, hogy ha pl. az emberi szervezetre káros sugárzást (vízér, Hartmann, Curry, stb.) szeretnénk mérni, akkor arra az esti, illetve a kora éjszakai órák a legalkalmasabbak. Ezek a sugárzások ekkor a legintenzívebbek, tehát ilyenkor a kevésbé érzékeny radiesztéza is pontosabban ki tudja mérni azokat.